Itt minden kerékvetőnek, ajtófélfának, kilincsnek egyedi, izgalmas története van. Csodálja meg a templomokat, a tájházat és a vízimalmot, robogjon egy kört az erdei kisvasúttal vagy mássza meg a Csóványost és pillantson le a kilátóról, garantáltan nem fog csalódni!

A Börzsöny alacsony, alig kétszáz méteres aljzatból meredek oldalakkal csaknem ezer méter magasságig nyújtózó élesen kirajzolódó, hatalmas tömegű hegység, az Északnyugati Kárpátok, s egyben az Észak-Magyarországi Középhegység legnyugatibb tagja. (részletek)

Gyönyörű kilátása miatt a Vár-bér, igen kedvelt kirándulóhely, 715 m magasan fekszik. Az egykori várból néhány falmaradvány maradt ránk. A vár építtetőjét nem ismerjük, valószínűleg a XIII. század második felében épült. Az első biztos adat 1372-ből származik, ekkor még királyi vár, de 1386-ban a Lévai Cseh család egyik ősének birtoka.

A magyarországi ércbányászat gazdag múltra tekint vissza. Régészeti leletek bizonyítják, hogy már a Kárpát-medencében élő avarok folytattak kezdetleges bányaművelést, voltak fémkohóik. Tudjuk, hogy Selmecbánya területén a honfoglalás előtt is bányásztak. S minden bizonnyal a honfoglaló magyarok is rendelkeztek kohászati ismeretekkel, ezeket korábbi lakhelyeiken szerezték meg.

A Börzsöny alacsony, alig kétszáz méteres aljzatból meredek oldalakkal csaknem ezer méter magasságig nyújtózó élesen kirajzolódó, hatalmas tömegű hegység, az Északnyugati Kárpátok, s egyben az Észak-Magyarországi Középhegység legnyugatibb tagja. (részletek)

A figyelmes erdőjáró előtt nyilvánvaló, hogy az erdő lényegesen több, mint az azt alkotó fák együttese. Az alattuk élő cserje és félcserje, lágyszárú, vagy éppen gombafajaival együtt, egymást kiegészítve – sok esetben azokkal egyenest szimbiózisban élve – válnak organikus egésszé.